Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă
 

Ozsdolát keleten a Lepsa és a Músát (1437 m) hegyláncolata, délen Lakóca (1777 m), északon a Nemere (1646 m) hegység határolja. Ezek magassága a tengerszint felett 1300 méter. A községet délen közvetlenül a hilibi hegy, az ún. "Luci", észak-keleten pedig a Kis-Hegy nevü domb határolja. Ozsdola szomszédos települése délen Hilib, észak-nyugaton Kézdisárfalva, északon Nyújtód, észak-keleten pedig Kézdimartonos. Hilib 1928 óta tartozik Ozsdolához. Községünk nevét a néphagyomány egy Osd nevu székely és itteni birtoka alapján az Osd-ólja szóösszetételbol magyarázza. 1332-ben Usdula néven említik először. Határában a Putna-szorosban levő Jáhorosnál láthatók Plájások egykori várának romjai. A Fajló és Égés-patakok közti magas hegycsúcs a Várbérc a helyiek egykori menedékhelye lehetett. A Jáhorosérc nevű helyen a szénsavfeltöréseknél kis fürdotelep alakult ki. 1910-ben 2633 lakosából 2441 magyar, 191 román volt. A trianoni békeszerzodésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. Településünknek az 1992-es népszámláláskor 3262 lakosa volt, 2009-ben Ozsdola község lakóinak száma 3616, melybol 860 kishilibi roma, 2486 ozsdolai és 270 hilibi lakos.


 

Római katolikus templom

1332-ben Ozsdolának már plébániatemploma volt, abban az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 7 régi banálist fizet, 1333-ban Tamás pap 3 banálist, 1334-ben 2 régi banálist. 1539-ben Lukács a plébános. Régi temploma az 1802. évi földrengéskor teljesen elpusztul. A hagyomány szerint gótikus templom volt, s építését Basa Miklóssal hozzák kapcsolatba. Ez a gótikus templom a XIV. századi plébániatemplomnak lehet az utóda vagy annak újjáépített formája. A földrengés pusztítása után 1818-19-ben emelnek új templomot, amikor Ráduly Ferenc volt a plébános, mégpedig úgy, hogy az egykori Kún-kastély várkápolnája alkotja szentélyét, amelyhez tágas hajót építettek. Védőszentje Szent Mária-Magdolna. A római katolikus templomot 1818. október 25-én benedikálta Kovács Péter kézdiszentléleki esperes-plébános, 1929. május 25-én, húsvét negyedik vasárnapján Csík-Tusnádi Kovács Miklós, akkori erdélyi püspök Szent Mária Magdolna tiszteletére ünnepélyesen felszentelte. A mai római katolikus templom a Templom dombon áll. 

A XIX. században a Kún-kastály köveinek felhasználásával újráépített templom ismét kicsinek bizonyult a gyülekezet számára, ezért hajójára merőleges irányban, 1984-ben a kommunista diktatúra éveiben új, tágasabb szárnyat építettek. A régi templom mellé Fejér Antal plébános alatt 1834-ben hagymasisakos barokk harangtorony épült, melynek külso alakját késobb módosították. A templom főbejáratát díszítő monumentális székely kaput 1976-ban Haszmann József csernátoni fafaragó készítette. Jakab Fancsali Kálmán címzetes esperest 1976 oszén a boldog emléku Márton Áron püspök nevezte ki Ozsdolára és azóta is o pásztorolja az itteni római katolikus híveket. A felekezeti megosztás szerint Ozsdolán háromezer körül van a katolikusok száma, kétszáz körül az ortodoxoké, és van még hetven adventista. Kishilibben pedig ötven százalékos a katolikusok aránya, de van körülbelül 70-80 pünkösdista is.


Ortodox templom

Kezdetben Ozsdolán a román nemzetiségűek görög-keleti vallásúak voltak, nem léteztek ortodoxok. De miután Lemhény községben megalakult az ortodox egyház, Ozsdolán is kezdett elterjedni. A régebbi ortodox templom 1939-ben fából ép pült, mint görög katolikus templom. A nagyági falurészen, a Román utcában levő fatemplomot 1973-ban lebontották és 1975-ben szentelték fel a ma is látható ortodox templomot, melynek védoszentje Keresztelő Szent János. Eleinte idegenből jártak papok misézni, aztán a '60-as években felépítették a papi lakot, ahol az ortodox pap lakott a családjával. Ozsdolán jelenleg kb. kétszáz ortodox vallású román nemzetiségű lakos él. A Román utcában, az ortodox templommal szemben áll egy díszes fakereszt (ún. troita), melyet az első és második világháborúban elesett ozsdolai román hosök emlékére állítottak.


Kún Kocsárd (Ozsdola, 1490 körül - Nagyvárad, 1536. augusztus 24.)

Hadvezér. 1526-ban Szapolyai János szegedi táborában a háromszéki lovasság parancsnoka. János király 1526. november 5-i székesfehérvári koronázásán már a székely hadak vezére és Buda vára főkapitányaként vett részt. 1528. szept. 23-án Sárospataknál Czibak Imre, Athinai Simon segítségével tönkreverte a Ferdinánd-párti Serédi Gáspárt. 1528 karácsonyán a székelyudvarhelyi székely nemzetgyűléssel elismertette János királyt. Ugyancsak 1528-ban az erdélyi szászokat kényszeríttette a haza iránti hódolatra. 1529-ben Fogaras ellen indult, 1534-ben fővezér lett és ezután Meggyes ellen indult, 1531-ben szolgálatai jutalmául megkapta az algyógyi uradalmat, ahová az addig Ozsdolán élő család átköltözött. 1536 augusztusában Szatmár várát ostrommal foglalta vissza János király számára. Az ostrom közben megsebesült és sebeibe belehalt.

Orbán Balázs A Székelyföld leírása című monumentális művében a Kún kastély is megemlíti. A várrom már 1860 körül, amikor a legnagyobb székely Ozsdolán járt már romos állapotban volt. A kastélyban tartotta fényes mennyegzőjét az önéletíró gróf Bethlen Miklós a tizenöt éves Kún Ilonával 1668. június 11-én. A római katolikus templom közelében és a sporttelepen a Kún-kastély romjai még a húszadik század elején is láthatók voltak, de a köveket azóta széthordták. 1985-ben dr. Székely Zoltán ásatásokat kezdeményezett, de az akkori hatalom az ásatásokat betiltotta.

Search

Language